János feljegyzi: „ ❤️A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ezt mondták egymásnak: Ezt ne szakítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” (János 19:23–24).
A zsidó anyák ajándékba készítettek ilyen köntöst az otthonukat elhagyó fiaiknak.
Péter az alázat felöltéséről beszél (ld. 1Péter 5:5 Károli).
Pál azt mondja: „Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra” (Galata 3:27).
A köntöséhez hasonlóan Jézus jelleme is „varratlan és egybeszőtt” volt: nem tákolt, hanem egységes és tökéletes.
A „felülről végig egybeszőve” a felső vezérlést jelzi: Jézus tetteit mindig Isten akarata irányította.
Ki is jelentette: „a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya, mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon” (János 5:19).
Amikor azonban Jézust keresztre feszítették, levetette varratlan köntösét, „ruhát cserélt velünk” magára véve a mi bűneink köntösét. „Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: »Átkozott, aki fán függ«” (Galata 3:13).
Úgy halt meg, mint egy közönséges bűnöző olyan bűnökért, amiket nem ő követett el, hogy mi az ő igazságának ruháját viselhessük.
Jézus nem csupán helyet készített nekünk a mennyben, arról is gondoskodott, hogy legyen az alkalomhoz illő öltözékünk.
A zsidó anyák ajándékba készítettek ilyen köntöst az otthonukat elhagyó fiaiknak.
Tehát, bár nem tudjuk, hogy valóban Mária készítette-e Jézus köntösét, valószínűleg nagy becsben tartott tulajdon volt. Ez azért is jelentős, mert a Bibliában a ruhák a viselkedést és a jellemet jelképezik.
Péter az alázat felöltéséről beszél (ld. 1Péter 5:5 Károli).
Pál azt mondja: „Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra” (Galata 3:27).
A köntöséhez hasonlóan Jézus jelleme is „varratlan és egybeszőtt” volt: nem tákolt, hanem egységes és tökéletes.
A „felülről végig egybeszőve” a felső vezérlést jelzi: Jézus tetteit mindig Isten akarata irányította.
Ki is jelentette: „a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya, mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon” (János 5:19).
Amikor azonban Jézust keresztre feszítették, levetette varratlan köntösét, „ruhát cserélt velünk” magára véve a mi bűneink köntösét. „Krisztus megváltott minket a törvény átkától úgy, hogy átokká lett értünk – mert meg van írva: »Átkozott, aki fán függ«” (Galata 3:13).
Úgy halt meg, mint egy közönséges bűnöző olyan bűnökért, amiket nem ő követett el, hogy mi az ő igazságának ruháját viselhessük.
Azért tette, hogy mi, bűnösök a keresztnél magunkra ölthessük az üdvösség ruháját (ld. Ézsaiás 61:10) az igazság és hűség övével (ld. Ézsaiás 11:5).
Jézus nem csupán helyet készített nekünk a mennyben, arról is gondoskodott, hogy legyen az alkalomhoz illő öltözékünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése