„Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten érték.
Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?
Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik:
Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ. (…) Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: Asszony, hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?
Ő így felelt: Senki, Uram. Jézus pedig ezt mondta neki: Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (János 8:3–7,10–11)
Aznap Jézus három dologra mutatott rá:A kettős mérce képmutatására. Mivel ezt a nőt tetten érték, bizonyára a vádlói is tudták, hogy ki a férfi, akivel a házasságtörést elkövette.
Aznap Jézus három dologra mutatott rá:A kettős mérce képmutatására. Mivel ezt a nőt tetten érték, bizonyára a vádlói is tudták, hogy ki a férfi, akivel a házasságtörést elkövette.
Ma is létezik kettős mérce, amely lenéz egy nőt a múltja miatt, miközben a férfit mentegeti, hogy „csak kitombolta magát”.
A farizeusok köveket akartak dobálni, mi szavakkal dobálózunk, az áldozat így is, úgy is sérül.
Arra, ki az egyetlen, akinek joga van ítélni. „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”
Arra, ki az egyetlen, akinek joga van ítélni. „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”
Ki volt ott az egyetlen bűntelen? Jézus! Tehát egyedül neki van joga ítélkezni.
Arra, hogy felülemelkedhetünk a múltunkon. „Menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”
Arra, hogy felülemelkedhetünk a múltunkon. „Menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”
Ezt így is lehetne fogalmazni: „Menj, és mivel találkoztál Jézussal, felülemelkedhetsz a múltadon.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése