Jób elvesztette vagyonát, egészségét és gyermekeit. Könyve párbeszédek sorozata Jób és barátai, valamint Jób és Isten között. Az elején Jób azt mondja barátainak:
„Hallgassátok meg védekezésemet, és figyeljetek ajkam ellenvetéseire!” (Jób 13:6).
Majd Istennel perelve azt kérdezi, miért történt vele mindez (ld. Jób 13:23–24).
Az elején még teljesen énközpontú. A könyv közepére azonban Jób lelkileg érettebbé válik, és már más megközelítést alkalmaz. Úgy dönt, hogy saját érvei helyett Isten Igéjére támaszkodik:
Az elején még teljesen énközpontú. A könyv közepére azonban Jób lelkileg érettebbé válik, és már más megközelítést alkalmaz. Úgy dönt, hogy saját érvei helyett Isten Igéjére támaszkodik:
„De ő tudja, milyen úton járok: ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok.
Szorosan járok a nyomában, az ő útján maradok, nem térek le róla.
Ajkának parancsából nem engedek, keblembe zártam szája mondásait” (Jób 23:10–12).
A könyv utolsó fejezetére Jób úgy dönt, teljesen megbízik Istenben:
A könyv utolsó fejezetére Jób úgy dönt, teljesen megbízik Istenben:
„Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál…
Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak” (Jób 42:2,5).
Jób végre eljutott odáig, hogy azt tudja mondani: „Bízom Istenben, nem kell aggódnom!”
Hosszas – talán hetekig, talán hónapokig tartó – aggodalom, kérdezősködés és érvelés után Jób úgy dönt, nem kell minden kérdésére választ kapnia, elég, ha tudja, hogy Isten törődik vele.
Hosszas – talán hetekig, talán hónapokig tartó – aggodalom, kérdezősködés és érvelés után Jób úgy dönt, nem kell minden kérdésére választ kapnia, elég, ha tudja, hogy Isten törődik vele.
Története e szavakkal fejeződik be: „Az Úr pedig jóra fordította Jób sorsát (…)
és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt” (Jób 42:10).
Íme, ezek a lépések vezetnek az aggodalom leküzdéséhez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése