Tedd, amit Isten mond!❤️

,,❤️Szólt az Úr Abrámhoz látomásban.” (1Mózes 15:1)

Amikor Isten látomást ad neked az életedre vonatozóan, nem közöl előre minden részletet. Egyszerűen csak ennyit mond: „Ne félj, csak tedd, amit mondok, és én majd vezetlek, és sikeressé teszlek.”

Miről szólt Abrám (későbbi nevén Ábrahám) látomása? 

„Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.” (1Mózes 12:1–2) 

Hány éves volt ekkor Abrám? „Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból.” (1Mózes 12:4) 

Mit hagyott hátra? „Abrámnak igen tekintélyes vagyona volt: jószága, ezüstje és aranya.” (1Mózes 13:2) 

Hogyan válaszolt Abrám a hívásra? „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.” (Zsidók 11:8)

Ábrahám nem tudta volna megmondani, hogy mi az úticélja, sem azt, hogy miként jut majd oda. 

Annyit tudott csupán, hogy Isten az addigi biztonságos lakhelyének elhagyására kérte.

Fontos megértened: azt, hogy mit tud rád bízni Isten, gyakran az határozza meg, hogy mit vagy hajlandó feladni. „De nekem több információra van szükségem” – mondod. 

Majd útközben megtudsz mindent! Isten minden hitbeli lépéssel megmutat neked valami újat. 

Mindig csak annyit közöl veled, amennyi éppen szükséges. Talán neked is valami hasonlót mond ma az az Isten, aki Abrámnak ezt mondta: „Menj el [...] arra a földre, amelyet mutatok neked”? 

Ne félj, csak lépj ki hitben, és engedelmeskedj neki!

Imádkozd Isten ígéreteit! (2)❤️

„❤️Kiálts hozzám, és én válaszolok.” (Jeremiás 33:3)

Amikor igei alapokon kezdesz imádkozni, meg fogod kapni a szükséges válaszokat. 

Hogy miért? Azért, mert a Biblia Isten szava, és Isten megtartja a szavát.

Így imádkozz:

1. Amikor valamire nem tudod a választ: „Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!” (3. v.)
2. Amikor aggódsz és feszült vagy: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (János 14:27)
3. Amikor a lelki dolgok megértésére van szükséged: „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.” (János 16:13)
4. Amikor erőre van szükséged a szolgálathoz: „Aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.” (János 14:12–14)
5. Amikor arra van szükséged, hogy Isten megáldja, amire vállalkoztál: „Áldást adok nekik hegyem körül, esőt adok idejében: áldásos esők lesznek.” (Ezékiel 34:26)

Amikor meglátod, milyen eredménnyel jár, ha Isten ígéreteit imádkozod, soha többé nem fogsz másként imádkozni.

Imádkozd Isten ígéreteit! (1)❤️

„❤️Ha [...] beszédeim megmaradnak tibennetek.” (János 15:7)

Valaki összeszámolta, és 3573 ígéretet talált a Bibliában. Ez több mint tíz ígéret az év minden egyes napjára! Amikor tudod, hogy Isten mely ígéretei vonatkoznak rád, és a hozzájuk tartozó feltételeket is teljesíted, akkor imádságban szó szerint elkezdheted létre hívni azokat az életedben (ld. János 15:7).

Vajon egyik napról a másikra meghallgattatnak így az imáid? Van, amelyik igen, van, amelyik nem. „Kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket” (Zsidók 6:12). Nincs erőteljesebb annál, amikor így imádkozol: „Uram, te megígérted igédben, hogy..., és én most imádkozom, és elhiszem, hogy így is lesz.”

Így imádkozz hát:

1. Amikor vezetésre és útmutatásra van szükséged: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem” (Zsoltárok 32:8).
2. Amikor szabadulásra van szükséged egy szorult helyzetből vagy egy rossz szokástól: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem” (Zsoltárok 50:15).
3. Amikor erőre van szükséged, hogy meg tudj állni: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak” (Ézsaiás 41:10).
4. Amikor szükségben vagy: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban” (Filippi 4:19). Ha mindennap Isten igéjén elmélkedsz, akkor valahányszor felmerül egy szükség, tudni fogod, hogy Isten mely ígéretét valld meg imádságban (ld. 2Péter 1:4).

Elmélkedj Isten igéjén!❤️

„❤️Az Úr [...] törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. [...] Minden sikerül, amit tesz.”

(Zsoltárok 1:2–3)

Kempis Tamás Ágoston-rendi szerzetes így írt: „Ha növekedni szeretnél a lelki életben, nem merülhetsz el egészen a világ dolgaiban. Tudnod kell időt szakítanod az egyedüllétre, távol a zajtól és a zűrzavartól, a hatalom és a gazdagság csábításától.”

Azt jelenti ez, hogy nem Isten szerint való, ha célokat tűzök ki, és sikereket érek el az életben? – kérdezheted. Éppen ellenkezőleg! 

A Bibilában ez áll: „Az Úr [...] törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. 

Minden sikerül, amit tesz” (2–3. v.).

Hogy mi a titka a fa termékenységének? Az, hogy mély gyökeret ereszt, amely az éltető vízig hatol. 

Ahogy egyre több feladat követeli az idődet és az energiádat, kötelezd el magad arra, hogy még több időt töltesz bibliaolvasással, nem pedig kevesebbet! 

Ha a belső életed nincs rendben, működésképtelenné válik és szétesik a külső – minél keményebben dolgozol, annál gyorsabban! 

Olyan leszel, mint az a pilóta, aki így szólt az utasaihoz: „Emberek, van egy rossz meg egy jó hírem. 

A rossz hír az, hogy elromlottak a műszerek, és nem tudjuk, merre tartunk. 

A jó hír, hogy remekül haladunk!”

Mi a válasz? Dávid ezt mondja: „Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. 

Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg” (Zsoltárok 119:14–16).

Isten megment❤️

„❤️Ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben.” (2Korinthus 1:9)

Reménytelennek érzed a helyzetedet, és nem tudod, merre indulj el? 

Talán keresed, hogy mi értelme van tovább menni, de annyira kimerültél, hogy a legszívesebben feladnád. 

Ha így állnak a dolgok, veszélyben vagy. Vigyázz: a Sátán megpróbál majd meggyőzni afelől, hogy biztosan bűn van az életedben, vagy kikerültél Isten akaratából, esetleg hogy nem elégedett veled az Úr, mert engedetlen voltál iránta. Ne hidd el a hazugságait!

Úgy is kerülhetsz nyomorúságos helyzetbe, hogy mindent jól csinálsz, és Isten akaratában jársz! 

Pál apostol így ír: „Mert azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. 

Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ilyen halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít, mivel ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a ránk áradt kegyelemért sokan sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást” (2Korinthus 1:8–11).

Egyszerre két dolog történik veled. Először is, Isten arra tanít, hogy önmagad helyett rá hagyatkozz. Másodszor, a körülötted lévő emberek bátorságot és erőt nyernek, ha látják, hogy Isten kegyelme munkálkodik az életedben.

A báránylét művészete (2)

„Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.” (Zsoltárok 23:1)

Két dolgot kell tudnunk:

1. Azt, hogy milyen természetű a pásztorunk. Jézus megkülönböztetett jó és rossz pásztorokat (ld. János 10:11–16). A rossz pásztorok a maguk érdekét nézik, nem pedig a juhok jóllétét. Megbízhatatlanok, és veszély esetén otthagyják a nyájat. Jézus viszont ezt állította magáról: „Én vagyok a jó pásztor” (János 10:11). És hogy mitől jó? „A jó pásztor életét adja a juhokért” (11. v.). Szükségeik és biztonságuk előbbre való a számára, mint a sajátja, és ha kell, meghalni is kész értük. „Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem” (14. v.). Jézus minden egyes bárányát személy szerint ismeri, és bensőséges kapcsolatra vágyik vele. Néven szólítja valamennyiüket, azok bíznak benne, és követik, bármerre tart (ld. János 10:3). Bízhatsz benne, hogy a pásztorod megvéd és vezet!
2. A pásztor dolga, hogy gondoskodjon a juhairól. Nem lehet jó pásztor az, aki nem tölti be a juhok szükségeit. A juhok nem ismerik a legelőhöz vezető utat, nem tudják, hol van az itató, vagy hogy mit kellene tenniük a saját biztonságukért, de a pásztor igen. Juhai hisznek benne, rá bízzák magukat, és követik őt. Ugyanakkor nem ösztönös dolog hinni és bízni védelmében és gondviselésében, hanem döntés, akaratlagos cselekvés.

Az érzéseidtől és a körülményeidtől függetlenül úgy kell döntened, hogy rá bízod a gondjaidat a pásztorra. Amikor átadod neki a félelmeidet és aggályaidat és megnyugszol jóságában, ő teljesíti ígéretét, miszerint semmiben sem fogsz szűkölködni.

A báránylét művészete (1)❤️

„❤️Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.” (Zsoltárok 23:1)

Gyermekkorunkban sokan kívülről megtanuljuk a 23. zsoltárt, és az élénk vizuális képek életünk végéig megmaradnak bennünk. Hannah Whitall Smith írónő ezt mondta: „Nincs szükségünk másra, mint visszatérni az óvodába, újra elővenni az akkor megtanult verseket, és miközben felnőtt fejjel olvassuk, egykori, gyermeki hitünkkel elhinni azokat.”

Felnőtt korunkra megfásulunk, és stresszes életünkből kivész az egyszerű öröm. Erre a három kérdésre mindig tudnunk kellene a választ:

1. Ki a pásztorunk? – Az Úr! Tőle származik minden, amire valaha szükségünk lehet – kezdve az üdvösséggel. Jézus ezt mondta: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért” (János 10:11)
2. Mi a pásztor feladata? – Megvédeni és gondoskodni a juhokról. Ő pontosan tudja, miként bánjon az önfejű, makacs és veszélyben lévő bárányokkal. Jóval azelőtt, hogy Jézus eljött és pásztorunkká lett, ezt mondta az Atya: „Megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul. [...] Egyetlen pásztort rendelek föléjük, hogy legeltesse őket: szolgámat, Dávidot. Ő fogja legeltetni őket, ő lesz a pásztoruk” (Ezékiel 34:22–23).
3. Mi a juhok feladata? – Maradéktalanul bízni a pásztorban. Ha mi próbáljuk elvégezni a Pásztor munkáját, csak kimerülünk és vereséget szenvedünk. „Egykori, gyermeki hitünkkel” el kell hinnünk, hogy Jézus megbízható, odaszánt és rátermett pásztor – majd eszerint is kell cselekednünk. A tudat, hogy jósága és irgalma életünk minden napján elkísér, leemeli vállunkról jelenlegi terheinket, és eloszlatja jövőbeni aggályainkat.

Csoda vagy!❤️

„❤️Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál.” (Zsoltárok 139:14 SZIT)

Ha fáj is olykor itt és ott, akkor is egy élő, lélegző, két lábon járó, beszélő csoda vagy! „Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem. Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál” (13–14. v.) – mondta a zsoltáros.

Egy író így magyarázza az emberi test csodáját: „Szinte mindannyian természetesnek vesszük, hogy látunk, pedig rendkívül összetett folyamatok eredménye. A retinánk például csaknem tízmilliárd számítást végez el minden másodpercben, még azelőtt, hogy a kép a látóidegen keresztül az agykéregben található látóközpontba jutna. Az emberi orr egymilliomod milligrammnyi levegőben szálló fokhagymarészecskét is fel tud ismerni, és tízezer különféle illat megkülönböztetésére képes. 

A testedet borító szőrszálak annyira felerősítik az érintést, hogy egy egycentis szőrszálad csúcsára nehezedő 30 milligrammnyi nyomást is érzékelsz. Hát nem csodálatos?”

Minden másodpercben kémiai reakciók trilliói játszódnak le a tested minden egyes sejtjében. 

Belélegzed az oxigént, megemészted az ételt, fenntartod a szervezeted egyensúlyát, anyagcserefolyamatok zajlanak a testedben, megszabadulsz a méreganyagoktól, hormonokat termelsz, kilélegzed a szén-dioxidot, megjavítod a sérült szöveteket, és keringeted a vért. Ahogy e sorokat olvasod, elektromos impulzusok milliói száguldanak keresztül többmillió szinapszison, miközben bele sem gondolsz. 

Pedig jól tennéd, és dicsérned kellene Istent az élet ajándékáért és a rengeteg áldásért, amit neked adott.

Azonkívül egy mindennél fontosabb dolgot is meg kellene tenned: fedezd fel az életed célját, és szenteld oda magad a betöltésére! Azt szokás mondani, hogy két nap a legfontosabb egy ember életében: amikor megszületik, és amikor rájön, hogy miért született. Gondolkodj el ezen!

Mi tesz boldoggá, szomorúvá vagy dühössé?❤️

„❤️Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek.” (Jób 6:14)

Egy lelkész ezt írta: „Mi tesz boldoggá, szomorúvá vagy dühössé? 

Mitől jelenik meg szent mosoly az arcodon? Mi miatt kezd fékezhetetlenül zokogni a lelked? 

Mi késztet arra, hogy jogos felháborodásodban ököllel csapkodd az asztalt? 

A boldogság, a szomorúság és a düh egyvelegében valahol ott rejlik az Isten-adta érzelmességed, 

melyet talán együttérzésnek kellene inkább neveznünk, mivel azt érzed ilyenkor, amit Isten is érez. 

Ha pedig egyszer felismered magadban, muszáj kezdened is vele valamit. 

Egyszerűn nem tehetsz másként.”

2006-ban Blake Mycoskie amerikai vállalkozó Argentínában járt, ahol feltűnt neki, milyen sok gyereknek nincs cipője. 

Az USA-ba visszatérve mehetett volna tovább a maga útján, ám ő ehelyett elindította a TOMS Shoes vállalatot, amely azt tűzte ki célul, hogy a fejlődő országokban minden gyerek lábára kerüljön cipő. 

Úgy működik a dolog, hogy aki vásárol egy pár TOMS cipőt, azzal egy mezítlábas gyereknek is vesz egy másikat valahol a világon. A cég érthetően megfogalmazta a küldetését: „egyet egyért”.

Blake felismert egy szükséget. Megérintette a másik ember nyomorúsága, és úgy döntött, hogy tesz is valamit. Nem nagyban, hanem kicsiben kezdte, de pont ez szokott történni a sorsdöntő pillanatokban. Valaki elhatározza, hogy tesz valamit azzal kapcsolatban, ami örömmel, szomorúsággal vagy haraggal töltötte el. Blake szívét a mezítlábas gyerekek törték össze, és ő szó szerint cipőt húzott a lábukra.

Amikor azt veszed észre, hogy örömmel, szomorúsággal vagy haraggal tölt el valami, egyetlen kérdés marad: mit fogsz tenni?

Imádkozz a „könyörület diadaláért”!❤️

„❤️Öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet.”

(Kolossé 3:12)

Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő így írt: „Ha elolvashatnánk ellenségeink titkos történetét, minden ember életében annyi bánatot és szenvedést találnánk, hogy megrendülve letennénk inkább a fegyvert.” A XX. századi háborúkról írott dokumentumkötetében Jonathan Glover brit filozófus a „könyörület diadaláról” beszél. 

A könyörületes cselekedetek még a háborús konfliktust is képesek voltak felülírni. 

Glover szerint a legtöbb ilyen diadalt a szemtől szemben való találkozás váltotta ki, melyet követőn nem akart többé kezet emelni egyik ember a másikra.

Átélted már valaha a könyörület diadalát? Ha nem, imádkozz, hogy átélhesd! 

A gyűlöletre való hajlamot ilyenkor legyőzi a szeretni akarás, a cselekvő könyörületesség felülírja a romboló haragot, és jobban érdekli az embert a másik fájdalma, mint a sajátja. 

Az ilyen pillanatokban jössz csak rá igazán, hogy mit is jelent teljes szívedből szeretni Istent.

Sokkal egyszerűbb úgy tenni, ahogy keresztyénhez illik, mint akként reagálni. 

Bárki meg tudja játszani magát, de a reakcióiból kiderül, hogy mi van valójában a szívében. 

Ha teljes szívedből szereted Istent, akkor nem csupán úgy teszel, hanem úgy is reagálsz. 

Pál apostol így fogalmazta meg ezt: „Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. 

Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. 

Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent” (12–14. v.).

Barátságban Istennel (1-2)❤️

„❤️Név szerint ismerlek téged, és elnyerted jóindulatomat.” (2Mózes 33:12)

Mózes úgy beszélt Istennel mint a barátjával: megosztotta vele az érzéseit és gondolatait. 

Isten akarta így. A következőképp zajlott a beszélgetésük: „Ezt mondta Mózes az Úrnak: 

Nézd, te azt mondod nekem, hogy vezessem ezt a népet. [...] 

Azt mondtad: Név szerint ismerlek téged, és elnyerted jóindulatomat.” 

 Mózes azokat a kijelentéseket mondja itt vissza Istennek, amiket tőle hallott korábban.

Volt már olyan, hogy így emlékeztetted a házastársadat vagy a legjobb barátodat: 

„Te mondtad, hogy...”? Mózes is pontosan ezt teszi: emlékezteti Istent a saját szavaira. 

Isten azt akarja, hogy jegyezd meg a szavát, majd mondd vissza neki (ld. Ézsaiás 43:26). 

Nem azért, mert emlékeztetésre szorulna, hanem mert neked van szükséged rá, és azért is, mert Isten csakis a saját szava beteljesítésére esküdött meg (ld. Máté 24:35).

Amikor Isten szavát kimondva imádkozol, az ő akaratát imádkozod, és bizonyosan meghallgatásra találsz. Ezért hát tanuld és jegyezd meg azokat az igéket, amelyek rátapintanak a szükségeidre és a vágyaidra, majd amikor Istenhez beszélsz, idézd fel és „imádkozd vissza” azokat. 

Amikor például azt imádkozod, hogy „mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek” (Márk 22:24), Isten el fogja ismerni, hogy így van! 

Minél többet tanulsz meg igéjéből, annál inkább akarata szerint való lesz a csendességed, és annál inkább igazodni fogsz hozzá. 

Legyen kéznél a Bibliád, amikor Istennel beszélgetsz, hogy eszedbe juttathassa azokat a szavakat, amelyeket imádságban ki kell mondanod!

Barátságban Istennel (2)

„❤️Ha valóban elnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hogy megismerjelek téged.” (2Mózes 33:13)

Hallgasd tovább Mózes és Isten baráti beszélgetését: „Ha valóban elnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hogy megismerjelek téged, és hogy elnyerjem jóindulatodat.” 

Mózes épp egy nemzeti válság kellős közepén van, amely véget vethet Izráel és Isten kapcsolatának. Miért imádkozik? Nem ezt mondja: „Istenem, nehéz helyzetben vagyok, tenned kell valamit!” 

Helyette így fohászkodik: „Ismertesd meg velem a te utadat, hogy megismerjelek téged.” 

Mózes nem éri be Isten hatalmas munkáinak az ismeretével. 

Azért kiált a szíve, hogy Isten szívét is megismerhesse, és megtudhassa, miért dobog. Isten megismerésébe minden egyéb is beletartozott, amire valaha vágyhatott Mózes – így a problémája megoldása is.

Isten végül megadta neki, amit kért: „Megismertette útjait Mózessel” (Zsoltárok 103:7). 

Ez is elhangzott a beszélgetésükben: „Az Úr így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?” (14. v.). Isten megígérte, hogy elkíséri Mózest, és nyugalmat ad neki. 

Bárki más boldogan elfogadta volna ezt az ajánlatot, de nem így Mózes. 

Imádsága túlmutatott a saját gondjain. „Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!” (15. v.) 

Más szóval: „Uram, nem magamért imádkozom, hanem értünk!” És Isten meghallgatta az imáját.

Vajon a te imádságaid is túlmutatnak önmagadon és a saját szükségeiden? 

„Mert úgy szerette Isten a világot” – mondja a Biblia (János 3:16). 

Szoktál imádkozni a városodért, a nemzetedért és a világért? Tégy így, mert erre hívattál!

Próbatétel nélkül nincs bizonyságtétel❤️

„❤️Megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják.” (Zakariás 13:9)

Ha épp próbákon mégy keresztül, jó társaságba kerültél! Keveseknek van része olyan megpróbáltatásokban, mint Jóbnak – a föld legigazabb emberének – volt, ám amikor túljutott rajtuk, ezt mondta Istennek: „Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak” (Jób 42:5). Az ilyen próbákban közelről és személyesen tapasztalhatod meg Istent.

Sheila Schuller Coleman így ír: „Egyes próbák arra valók, hogy kiderüljön, mit tanultunk eddig, mások pedig arra, hogy újat tanuljunk. A legfontosabb leckéket a próbák közben tanuljuk meg... 

Például azt, hogy mire vagyunk képesek..., miben kell fejlődnünk..., és hogy van még tanulnivalónk! Hitpróbák idején azon fogsz utoljára gondolkodni, hogy most éppen tanulsz valamit...; csak túl akarod élni. Jóbtól viszont megtanulhatjuk, hogy ha a legnehezebb időkben is megőrizzük a hitünket, »úgy kerülünk ki, mint az arany« (vö. Jób 23:10).

Gondolkodj el ezen: hallottál már olyan bizonyságtételt, amely nem arról szólt, hogy valaki túlélt egy próbát? 

Jakab ezt mondja: »Tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek« (Jakab 1:2 SZIT). 

Amikor szenvedünk, amikor gyűlölettel találkozunk, amikor elveszítjük az otthonunkat, amikor családi gondjaink támadnak, amikor súlyos diagnózissal hív fel az orvos – mindent érzünk, csak örömöt nem...

Ha valaki hitelesen beszélhetett arról, hogy milyen a próbák között Istent dicsérni, akkor az Pál volt. Megverték, börtönbe vetették, és menekülnie kellett. Neked hogy telt ehhez képest a heted? 

Ha majd túljutsz ezen a próbán, lesz bizonyságod Isten erejéről és hűségéről, és képes leszel kimondani: »Az Úr az én Istenem.«

Beszélj egyszerűen!❤️

„❤️ Adok majd nektek [...] pásztorokat, akik hozzáértéssel és okosan pásztorolnak titeket.” (Jeremiás 3:15)

Egy végzős teológushallgató annyira le akarta nyűgözni hallgatóságát az egyik vasárnap, hogy a lehető legékesszólóbban próbált igét hirdetni – de katasztrófa lett a vége.
Ahogy lelépett a szószékről, odament hozzá egy idős prédikátor, és ezt mondta neki: „Fiam, túl magasröptűen beszéltél.”
„Akkor igyekezzenek felérni hozzá az emberek!” – vágta rá az ifjú teológus védekezőn és ingerülten, mire az idős prédikátor így felelt: „Jézus juhait kell legeltetnünk, nem a zsiráfjait!”
Akár a szószékről, akár a katedráról, akár egy értekezleten, akár csak egy kávé fölött beszélgetsz valakivel, el kell döntened, hogy mit akarsz: lenyűgözni a hallgatóságodat, vagy segíteni nekik.
Isten ezt mondta: „Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, akik hozzáértéssel és okosan pásztorolnak titeket.”
Nem elég, ha csak közölni akarod az ismereteket – meg is kell értetned azokat.
Nem az tesz jó tanárrá valakit, hogy mit tud, hanem hogy a diákjai mit tanulnak meg tőle.
Az egyszerű beszéd fontos készség, ha kapcsolatot akarsz teremteni az emberekkel.
Albert Einstein szavaival élve: „Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen.”

Ha komoly a szándékod, hogy elérd az embereket, tartsd jól észben e négy szót:

Érzés. Ha azt akarod, hogy hallgassanak rád, érzelmileg is meg kell érintened őket.
Remény. Akkor tudod őket inspirálni, ha felvázolod a lehetőségeiket.
Segítség. Mutasd meg nekik, hogyan ültethetik át a gyakorlatba, amit tőled hallottak!
Humorérzék. Ha tudsz nevetni a hibáidon, abból megértik az emberek, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal – és annak, aki küszködik, ez lehet a legjobb érzés a világon.

Ne égj ki! (1-3) ❤️

„Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert?” (Példabeszédek 20:6)

Rowland Croucher lelkész ezt írja: „A gyerekek elmentek iskolába, a feleségem dolgozni, én pedig valami olyat tettem, amit még soha. Kikapcsoltam a telefont és a csengőt, aztán visszafeküdtem az ágyba. Ki voltam égve.
Két hónapja feladtam a szolgálatot. [...] Négyből három lelkész haragra, depresszióra, félelemre és elidegenedésre panaszkodik.
Olyan okokat említenek, mint [...] az idealista elvárások és a kőkemény valóság különbözősége 

a határok hiánya [...], a munkamánia [...], az inkompetencia érzése [...], a vezető- és a szolgalét ellentmondásossága [...], a befolyásos gyülekezeti tagok sértődésének elkerülése végett folytatott „biztonsági játék” [...] és a magány (egy lelkésznek ritkán van közeli barátja).”
Ha a saját erődből szolgálsz, szinte garantált, hogy te is erősíteni fogod ezt a statisztikát. 

Pál azért tudott végigmenni az úton és erősnek maradni, mert Istentől várta a szükséges erőt.

Egy bibliatanító szerint úgy kerülheted el a kiégést, ha

1. konkrét elhívásod van és erős kapcsolatod Jézussal,az ő látását keresed, és bármit is kér, hajlandó vagy megtenni,
2. sosem veszíted szem elől a munka mögött álló embereket,
3. sosem veszed természetesnek a pozíciódat,
4. tiszteled a feljebbvalódat, és készségesen aláveted magad a tekintélynek,
5. tudod, hogy Isten akaratát teljesíted, és hogy a mennyben vár a jutalom,
6. szolgáló szíved van,
7. a hűség előbbre való számodra az érzéseidnél, valamint
8. sosem válsz túl naggyá az apró dolgok megtételéhez, sem túl kicsivé ahhoz, hogy nagy dolgokra is képes légy.

Ha betartod ezeket az alapelveket, el fogod kerülni a kiégést.

Ne égj ki! (2)

„Hálát adok annak, aki engem megerősített [...] és szolgálatra rendelt.” (1Timóteus 1:12 ÚRK)

A kiégés másik formája az „együttérzés okozta kimerültség”, amely a segítő szakmákban dolgozókat fenyegeti leginkább.
Tünetei közé tartozik a csökkent hatékonyságról való meggyőződés, távolságtartás önmagunkkal és másokkal szemben; legyőzöttség érzés. Az ambiciózus és maximalista emberek még inkább ki vannak téve a kiégés lehetőségének.
Egy lelkigondozó szerint sokan „adrenalinfüggőségben szenvednek”, és tudtukon kívül is keresik azt a „pluszt”, amit mások az alkoholból, a koffeinből és a nikotinból nyernek, csak éppen ők mások irányításában és bonyolult döntések meghozatalában találják meg.
A stressz lelki okai között szerepel a szexuális kísértés, a harag, a kétségbeesés, a mások sikerére való féltékenység és az anyagiak miatti aggodalom. A lelkészeket sokszor piedesztálra állítják..., 

de lehetetlen megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
Miközben mégis igyekeznek, túlságosan célorientálttá válnak..., vagy túlzottan elnézővé a lelki hanyagsággal szemben...
Esetleg maximalisták lesznek..., túl nagy figyelmet fordítanak szolgálatuk egyik területére, vagy olyannyira azonosulnak az elhívásukkal, hogy az darabjaira hullik.
A test ilyenkor figyelmeztető jeleket küld: álmatlanságot, emésztési problémákat, fejfájást, kimerültséget, izomfeszülést, fogcsikorgatást és magas vérnyomást.
Ettől sajnos csak kevesen kapcsolnak alacsonyabb fokozatra – míg fekélyt, stroke-ot vagy szívrohamot nem kapnak.
Lelkészként éppoly sok időt kell töltened az erősekkel, mint a gyengékkel; erőt adnak és támogatnak..., kiképezhetők a szolgálatra..., és minél több a dolgos kéz, annál egészségesebb lesz a gyülekezet lelkileg és érzelmileg.”

Ne égj ki! (3)

„A megtérés és megnyugvás megmentene benneteket.” (Ézsaiás 30:15 ÚRK)

A kiégésre a feladatok elengedése, míg a stresszre a túl sok feladat vállalása jellemző. 

Míg a kiégés érzelmi tompaságot, a stressz túlzott reakciókészséget szül.
A kiégés érzelmi kárt okoz – a stressz elsősorban testi bántalmakat.
A kiégés a motivációra és a belső hajtóerőre van hatással – a stressz a fizikai energiára.
A depresszióból fakadó kiégés a remény és az ideálok elvesztéséből ered – a stresszel összefüggő depresszió abból, hogy a testednek tartalékolnia kell az energiát, és meg kell védenie magát.
A kiégés tehetetlenséget és reménytelenséget szül – a stressz sietségre készteti és túlhajtja az embert.
A kiégés visszahúzódást eredményez – a stressz pánikot, fóbiákat és szorongást.
A kiégés talán nem öl meg, de úgy érezheted tőle, hogy nem érdemes élned. Mi hát a megoldás?
Isten azt mondta, hogy „a megtérés és megnyugvás megment” bennünket.
Bev Murrill így ír: „Mi, szolgálattevők, mind a magunk „nagyon fontos” taposómalmát hajtjuk, és amerre a vezető megy, arra mennek a követői is. Ez óriási felelősség.

Ha szerepkörünkből adódóan befolyást gyakorlunk másokra, tudnunk kell, mit mondunk és teszünk, mert „súlyosabb ítéletben lesz részünk” (ld. Jakab 3:1).

Mindenkinek elege van azokból a befolyásos hívőkből, akik a viselkedésükkel kiábrándítják a vezetőikben bízókat. 

Legyen szó szexuális bűnről, haragról, önigazultságról vagy tisztességtelenségről, ujjal mutogatás helyett önvizsgálatot kell tartanunk.
Időt töltenünk Azzal, akinek a tekintete a csontjaink mélyéig hatol.

Könnyű a saját népszerűségedben hinned és mások vélekedése alapján mérlegelned magad, 

de egyedül Isten véleménye számít, azt pedig nehéz anélkül felismerni, hogy megállnál, és kérnéd, hogy mondja el neked.”

Válassz megfelelő embereket!❤️

❤️Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei.” (1Krónika 11:10)

Bármely vállalkozásod sikeréhez az szükséges, hogy megfelelő emberekkel vedd körül magad. Ezért kell mindig kikérned Isten véleményét a kapcsolataidat illetően. Roboámnak atyja, Salamon bölcs és tapasztalt tanácsadóira kellett volna hallgatnia, ám helyettük azok tanácsát fogadta meg, akik egyetértettek a véleményével, és ez végzetes hibának bizonyult.

Dávid ezzel szemben azokra hallgatott, akik révén naggyá válhatott. „Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik támogatták őt az uralkodásban, és egész Izráellel együtt királlyá tették az Úr igéje szerint, melyet Izráelről mondott.” (10. v.)

Négy fontos dolgot figyelhetsz meg itt:

1. Dávid már azelőtt erős belső kört épített, hogy szüksége lett volna rá. Még meg sem koronázták, már csapatépítésbe kezdett.
2. Különféle tehetségű embereket vonzott. Utánuk nyúlt, megjutalmazta őket, és nem tartott azoktól, akiknek az övétől eltérő képességeik voltak. Úgy érezte, hogy bármire kész e „kiváló vitézek” segítségével.
3. Fontosnak tartotta a hűséget. Közel vonta magához az embereit, megosztotta velük az életét, azok pedig készek voltak kockáztatni Dávidért a sajátjukat.
4. A képességeik alapján ruházott felelősséget az embereire. Dávid, mivel biztos volt önmaga kilétében és elhívásában, bátran ruházott tekintélyt és felelősséget a körülötte lévőkre. Az elején nem minden vitéze volt alkalmas a feladatra, de győztes csapattá kovácsolta ezt a gyülevész népet (ld. 1Sámuel 22:1–2). Naggyá tette a belső körét, és cserébe a belső köre is naggyá tette őt.

A mai üzenet tehát ez: válassz megfelelő embereket magad köré!

🌟Élj egyedül is teljes életet sorozat❣️

 1. NAP: Van gyógyszer a magányosságra?

„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni…” (1Mózes 2:18)

Egy nagy sajtóügynökség rovatvezetője írta: „Magányos vagyok, és ez elszomorít.

Miért nincsenek barátaim? Úgy tűnik, mintha minden nő barátságkvótája betelt volna, és nem fogadnának több jelentkezőt. Könnyű munkával kitölteni a napot, de nem elegendő.”
Ne gondold, hogy ez csak a nőknek okoz gondot, a férfiak 90%-a vallja, hogy nincs egyetlen közeli barátja sem!
Teréz anya azt mondta, hogy „a modern világ leprája a magányosság, és az emberek nem akarják, 

hogy mások megtudják róluk, hogy leprások”.
Mózes első könyvében olvashatjuk: „és látta Isten, hogy ez jó.”
Ez visszatérő motívum egészen Ádám megteremtéséig.
Akkor Isten azt mondta: „nem jó az embernek egyedül lenni.”
Gondolj bele: bár még a bűnbeesés előtt vagyunk, és Ádám zavartalan közösséget élvez Teremtőjével, Isten mégis úgy véli, hogy nem jó neki emberi társ nélkül.
Mindannyiunkban van egy űr, amit csak Isten tud betölteni.
Viszont a Biblia azt mondja: „tagjai vagyunk egymásnak” (Efezus 4:25), tehát van egy ember formájú űr is, amit Isten nem fog betölteni.
De más dolog sem tudja – se munka, se nagy ház, se új autó, se pénz. 

Isten kapcsolatra teremtett bennünket, ezért mondja: „és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2:4).
Vagyis a magányosságra a megoldást abban találod, ha kapcsolatot keresel másokkal; ha felfedezed, mik a betöltetlen szükségeik, és igyekszel betölteni azokat.
Egy kommunikációs cég szlogenje szerint: „Nyújtsd ki a kezed, és érints meg valakit!” 

Rajta, próbáld ki – örülni fogsz, hogy megtetted!

Imádkozz így:
Úr Jézus, kétségbeesetten szükségem van rád!
Amiben vagyok, azt emberi bölcsesség nem tudja megmagyarázni, és emberi erő nem tudja helyrehozni.
Csak egyetlen kiút van – és az te vagy! 

Köszönöm, hogy mérhetetlenül értékes, drága és becses vagyok a te szemedben, és szeretsz engem. Kérlek, mutasd meg nekem, merre induljak, mert rajtad kívül senki más nem tud átvinni engem ezen. Ámen!

**************************

2.NAP:  Hogyan zárod az ajtót?

„Mindennek rendelt ideje van…” (Prédikátor 3:1 Károli)

Az életben előfordul, hogy kapcsolatok véget érnek. Az, hogy hogyan kezeled az ilyen pillanatokat, hatást gyakorol a jövődre, sőt formálja azt. Nem léphetsz be jól életed új időszakába, ha nem megfelelően lépsz ki az előzőből. Próbáld az ajtót kegyelemmel becsukni – lehet, hogy egy napon vissza kell menned rajta.
Megbocsátással zárd be! A neheztelés megmérgezi a hozzáállásodat, az emlékeidet, és felemészt belülről. Hagyd az ítéletet Istenre; ő mindkét felet ismeri. Úgy zárd be az ajtót, hogy a magad részéről az ígéreteidet teljesítetted!

Jeftének hatalmas személyes áldozatba került, amikor ezt mondta: „…magam adtam szavamat az Úrnak, és nem vonhatom vissza” (Bírák 11:35). 

Most a jellemed a tét; bármi is legyen az ára, állnod kell a szavadat, mert Isten hallotta, amikor adtad!
Bátran csukd be az ajtót! Nem könnyű szembenézni a holnappal, amikor egyedül érzed magad, de ne feledd, nem vagy egyedül! Jézus azt mondta: „…én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Máté 28:20).

Isten időzítése szerint zárd be az ajtót! Gyászold meg veszteségeidet, de ne ragadj a múltban! 

Saul jelképezte a múltat, Dávid a jövőt. Amikor Isten elvetette Sault, mert vétkezett, Isten ezt mondta Sámuel prófétának: „Meddig bánkódsz még Saul miatt, hiszen én elvetettem, és nem marad Izráel királya? Töltsd meg olajjal a szarudat, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt” (1Sámuel 16:1). Minden vég új kezdetet hoz. 

A múltat el kell fogadni, és tanulni kell belőle, de amikor Isten bezárja az ajtót, itt az ideje továbblépni a jövőbe, amelyet ő készített neked.

3 NAP: Egyedülállóként élni

„Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (Zsidók 13:5)

Colleen Alden írja: „Egyedülálló vagyok… Nincs olyan társam, akire oly fájdalmasan vágyom. 

Ez az érzés arra sarkall, hogy Istent keressem. Miért vagyok egyedülálló, amikor arra vágyom, hogy szeressek és szeressenek? Bár értelmetlen dolog korlátozott értelmünkkel bírálni Isten terveit, sokat segít, ha bepillanthatunk abba, mit teremt meg bennem ezáltal.

Bátorságot. Ha esténként van kihez hazamenni, aki hisz bennünk, az sokat könnyíthet az élet rémisztő dolgaival való szembenézésben… Az egyedüllét viszont rákényszerít, hogy Istenre támaszkodjak ahhoz, hogy a bizonytalan jövővel bátran szembe tudjak nézni. A Zsoltárok 27:1 azt mondja: »Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?« Isten a védelmezőm, a gondviselőm, a Megváltóm – akkor is, ha van férjem, akkor is, ha nincs.

Hitet. Pál azt mondja: »Elégedjetek meg jelen körülményeitekkel… 

Isten nem hagy titeket segítség nélkül« (Zsidók 13:5 AMP). 

Elhiszem-e, hogy ő tudja, mi a legjobb számomra, akkor is, ha valami nagyon fáj, vagy ha nem értem? 

Amikor olyan magányosságot érzünk, amiről úgy gondoljuk, hogy ez már több, mint amennyit el tudunk viselni… kiáltsunk Jézushoz! Ő »közel van a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti« (Zsoltárok 34:19). Ő tudja, milyen érzés vágyni valamire… ő évszázadok óta vágyakozik arra, hogy viszontszeressék.

Hitelességet. Néha előfordul, hogy egy férfi felkelti az érdeklődésemet… Ilyenkor furcsa dolog történik. Minél jobban érdekel, annál inkább valaki mássá változom… 

Előjön a régi félelem: Elég szép vagyok? Elég csinos vagyok? Elég vonzó vagyok? 

Nem vagyok-e túl zárkózott? Isten teremtett annak, aki vagyok, és az egyedüllét évei lehetővé tették, hogy megismerjem, ki is ez a nő. Inkább vagyok egyedülálló, mint olyan valakivel legyek, aki elvárná, hogy önmagam helyett valaki mássá váljak.”

Imádkozz így:
Hálát adok, Istenem, mert tudom, hogy ha szükségem lett volna erre a társra, akkor nem engedted volna, hogy ebbe a helyzetbe kerüljek. Most elengedek mindent, amihez eddig ragaszkodtam. 

Küldj az életembe bárkit, akit akarsz, és vegyél el bárkit, akit akarsz! 

Dicsérlek, ha megérkezik, és dicsérlek, amikor elmegy, mert a te szándékod a legjobb számomra, és a te akaratod éltet engem. Uram, egyedül rád számítok, nincs tartalék tervem. 

Köszönöm, hogy mindenkor velem vagy! Ámen!

4.NAP:  Rongybabák

„Minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha.” (Ézsaiás 64:5)

Amikor Ruth kicsi volt, nagyon nagy szeretettel ragaszkodott egy elnyűtt és rongyos játék babához, akit Suzynak hívott. Suzy már túlélt egy árvizet, elvesztette az egyik karját, és egészen lekonyult a feje az egyik irányba, de Ruth nem foglalkozott ezzel, mert úgy szerette Suzyt, hogy már nem számított neki az állapota. Isten pontosan ilyen feltétel nélküli szeretettel szeret téged is.

A világ tele van ilyen Suzy-féle emberekkel: elváltakkal, megbántottakkal, elhagyottakkal, szenvedélyek által meggyötörtekkel, megsebzettekkel – megviselt rongybabákkal, akiken a bűn otthagyta nyomait. Lehet, hogy te is egy voltál közülük. Vagy talán még mindig az vagy. 

Ézsaiás lényegében azt mondja: „Hogyan tudnának megmenekülni olyan emberek, mint mi? 

Hiszen minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha.” 

A válasz: Isten a helyreállító műtétek specialistája. Ezért volt a kereszt! 

Ott Jézus a legmesszebbmenőkig bebizonyította, hogy szeret minket. 

Amint ez a szeretet kapcsolatba kerül a rongyos emberiséggel, értéket teremt, és felbecsülhetetlen kinccsé formál át minden egyes embert.

Nézd csak: „Nehéz lenne olyan embert találni, aki hajlandó lenne meghalni, hogy valaki mást megmentsen… 

Egy jó emberért talán mégis vállalná a halált valaki, Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor mi még bűneinkben éltünk”

 (Róma 5:7–8 EFO). 

Isten nem azért alkotott téged, mert éppen unatkozott és kénytelen volt csinálni valamit. 

Ő szeretetből teremtett meg! 

C. S. Lewis mondja: „Isten, akinek semmire sincs szüksége, szeretetéből azért hívott létezésre számára hasznot egyáltalán nem hajtó teremtményeket, hogy szeresse és tökéletesítse őket.” Lenyűgöző!

A bűn annyira elrontott minket, hogy emberileg szólva a legészszerűbb az lett volna, ha Isten lemond rólunk, és újrakezdi az egészet. Ám bizonyos okok miatt, amelyeket sosem fogunk megérteni, Isten szeretete rácsatlakozott a világra a Golgotán, és nem hagyott minket még jobban eltávolodni. Bebizonyította, hogy mérhetetlenül értékesek vagyunk a szemében.

*************************

5. NAP: Árva madár

„Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek Ura, királyom és Istenem!” (Zsoltárok 84:4)

Fészkedet szétszaggatta a vihar? Elvesztetted a párodat? Jézus tudja, milyen érzés. 

Őt sem értették meg tanítványai. Azon vitatkoztak, hogy ki a nagyobb köztük. 

Élete legnehezebb pillanataiban nem tudtak vele imádkozni. 

A kereszten így kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46).

Ma hazajöhetsz Istenhez! Megépítheted fészkedet, és felnevelheted családodat, menedékre találva az ő védelme alatt. Nála biztonságban érezheted magad. Megszabadít az elutasítástól és magánytól való félelemtől. Isten elől nem lehet elrejtőzni, de el lehet rejtőzni benne. 

Ha hódolattal meghajolsz előtte, ő fel fog emelni, és megadja, hogy újra értékesnek érezd magad.

A magányosság megsemmisítően tud hatni az önértékelésre. 

A fiatalok azon gondolkoznak, vajon megtalálják-e valaha a megfelelő társat, akivel összeházasodhatnak. Az idős emberek attól félnek, hogy nem lesz mellettük senki, amikor befejezik életüket. Isten, aki tudta, hogy Ádám nem teljes egyedül, nemcsak megteremtette neki Évát, de oda is vitte hozzá, és be is mutatta őket egymásnak. Ő érted is meg tudja tenni ugyanezt. 

Ha megözvegyültél, elváltál vagy soha nem is házasodtál meg, és szeretnél társat találni, ne aggódj! Isten azt mondja: „Tudom, hol laksz…” (Jelenések 2:13 NKJV). Isten tudja a nevedet, lakcímedet, minden apró részletet rólad. Sőt mi több: törődik is veled! 

Még egy gondolat: néha a magányosság nem a vonzalom, hanem az irány hiánya; nem az emberek hiányoznak az életből, hanem a cél. Kezdj el te mások felé fordulni! 

Keress egy olyan szükséget, amit senki nem tölt be, add bele magadat, és figyeld, hogyan alakulnak a dolgok a te javadra!

Krisztus földi életének idején nem árultak hamburgert, de pálcára tűzött sült veréb kapható volt. 

Egy rézpénzért kettőt is lehetett venni belőle. 

Két rézpénzért viszont már öt verebet adtak, az ötödiket ráadásnak. 

Egyetlen veréb ennyire értéktelen volt. Úgy érzed, ha nem lennél, senkinek sem hiányoznál, mintha az életed semmit sem jelentene? Meglepődnél, ha tudnád, hogy milyen sok ember, még híresek vagy magas beosztásban lévők is küzdenek kisebbrendűségi érzéssel, és elégtelennek, alkalmatlannak érzik magukat.

Amikor értéktelennek érzed magad, arra a következtetésre jutsz, hogy nyilván mások is annak tartanak, ezért félve közeledsz hozzájuk, vagy éppen támadóan, esetleg sértődötten. Mi a megoldás? 

Ne feledd, hogy Isten szemében értékes vagy! Az ő szeretete nem utasít el, nála teljes elfogadás vár.

Így jó összeköttetésed van. Magas helyen van barátod. 

Jézus azt mondta: „Titeket… barátaimnak mondalak…” (János 15:15).

Isten tud róla, ha lezuhansz, és ő újra fel akar emelni. Lehet, hogy magasan szálltál, aztán hibáztál valamiben. Talán egy titkos küzdelem tett kárt benned, valami, amiről senkinek sem tudtál beszélni. Vagy valaki, akit szerettél, elárulta a bizalmadat. Most félsz újrakezdeni, félsz, hogy nem tudsz felülemelkedni a múltadon, hogy beteljesítsd rendeltetésedet. 

Nem számít, hányszor buktál el, Isten továbbra is szeret. Támadás ért az életed egy bizonyos területén, és ez a dolog mostanra az újra ismétlődő kudarcok területévé vált? 

Megkérdezted már magadtól, miről is szól valójában ez a harc? 

Figyelj csak: a küzdelem nem a múltadért, a jövődért folyik! 

Ezért vagy célpont. Isten, aki Jónásnak és Péternek második esélyt adott, téged is fel fog emelni a porból, és újjáformálja életedet valami gyönyörűségessé. Isten látta, amikor lezuhantál, ezért nincs értelme megpróbálni elbújni előle. Isten keres téged, mint ahogy a pásztor is elment megkeresni az eltévedt bárányt. Nem azért keres, hogy elítéljen, hanem hogy helyreállítson.

Tartsd életben a reményt! (2)❤️

„❤️A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk.” (Róma 5:5 KG

Jon Walker mondta a következőket: „Életem nagyrészében küszködtem a túlsúllyal. 

Leadtam, aztán újra felszedtem kilókat. Minden diétát kipróbáltam, és sajátot is összeállítottam.
Barátságos csatában álltam a súlyommal, míg annyira meg nem betegedtem, hogy egy éven át a postaládáig is alig bírtam elvánszorogni. 

Mondanom sem kell, hogy minden addiginál jobban elhíztam, és hatalmas kihívással álltam szemben. Több kilót kellett volna leadnom, mint valaha. 

Ráadásul idősödtem is, úgyhogy egyre nehezebben tudtam megszabadulni tőlük, ezért teljes reménytelenség lett úrrá rajtam. „Minek erőlködjek? – tűnődtem. – Megpróbálnom sem érdemes.”

Bizonyára átérzed a helyzetet, még ha te nem is a súlyproblémák miatt lettél reményvesztett. 

Talán feszült házasságban élsz, vagy egészségügyi gondokkal küzdesz, és úgy érzed, minden hasztalan. 

Vagy frusztráló a munkád, nehéz a családi helyzeted, nem sikerül átmenned a vizsgáidon, meghalt, aki a legfontosabb volt a számodra, talán hiába próbálkoztál, nem született gyermeked.

Az igazság azonban ez: a remény Istenét szolgáljuk, és ez olyan reménység, amely „nem szégyenít meg”.
Nem érzéseken alapul, hanem abban gyökerezik, hogy kapcsolatban vagyunk Valakivel, aki mindenki másnál megbízhatóbb.
Várjunk bizalommal, tudván azt, hogy a reménység Istene nem hagy el és „nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által.”

Tartsd életben a reményt! (1)❤️

„❤️Hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet.” (Zsidók 6:18)

Lehetetlennek tűnik a helyzeted? Közel vagy ahhoz, hogy feladd? Ne tedd! Emilie Batisse 79 éves volt, amikor elgázolták, és úgy látszott, nem éli túl a sérüléseit. 

Amikor Norman Vincent Peale meglátogatta, vadonatúj, még érintetlen versesköteteket fedezett fel a polcán. Emilie ezt mondta róluk: „Szeretem a verseket, de azokat ott még nem olvastam. [...] Öregkoromra tartogatom őket.” Végül megérte, hogy elolvashassa őket, nem is egyszer, és amikor 91 évesen meghalt, még európai utat tervezgetett.

A remény az, amikor vágyunk arra, hogy valami valóra váljék, a hit pedig, amikor el is hisszük, hogy így lesz. A remény az, amikor annyira akarunk egy dolgot, hogy minden ellenkező bizonyíték dacára is hisszük, hogy Isten meg fogja adni nekünk. 

Csodálatos dolog, hogy a puszta reménykedés önmagában is megerősíti az embert!

Amikor a Cornell Egyetem a remény hatásait kutatta, Dr. Harold G. Wolff arról számolt be, hogy a reményteli emberek elképesztő terheket képesek elhordozni. 

A vizsgált csoportok egyike 25 000 katonából állt, akik a II. világháború idején fogságba estek. 

Sokan meghaltak a kényszermunka, a rossz koszt és a piszok miatt, míg másoknál mindössze enyhe ártalmak jelentkeztek. A túlélők a velük készített interjúk alapján messze reményteljesebbek voltak az átlagnál! Vajon mivel tudták életben tartani a reményt? 

Azzal, hogy lerajzolták a lányokat, akiket feleségül akartak venni, megtervezték leendő házaikat, és üzletvezetési szemináriumokat szerveztek. 

A remény nem csupán jól, hanem életben tartotta őket!

Nyilvánvaló, miért mondta Pál a reményről, hogy „lelkünknek biztos és erős horgonya”, amely a látható dolgokon túl egészen Isten jelenlétéig hatol (vö. 19. v.).

Isten jó – mindenkor!❤️

„❤️Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik.” (Zsoltárok 34:9 KG)

Az, hogy mit hiszel Istenről, döntően meghatározza az életminőségedet, különösen a nehéz időkben. Mától fogva mondogasd hát ezt magadnak, amíg a lelked mélyéig nem hatol: „Isten jó – mindenkor!”

Mit jelent jónak lenni? Azt, hogy valaki – ismereteihez mérten – a legjobb és legnemesebb módon él; mivel pedig Isten mindig tudja, hogy mi a legjobb és legnemesebb, jóságához nem fér kétség. 

Ha Isten igazán – a gyakorlatban és következetesen – jó, akkor túl kell, csorduljon a jólléted, biztonságod, békességed, bizonyosságod és örömöd pohara!

Egy jó Isten képtelen megszegni az ígéreteit, elhagyni gyermekeit vagy nem szeretni őket, és nem gondoskodni róluk. Bármilyen megpróbáltatás ér, bizonyos lehetsz afelől, hogy az Úr a lehető legjobban fog bánni veled.

Amikor darabokra hullik minden, és tétován bukdácsolsz a sötétben, nehéz látnod Isten jóságát, vagy úgy érezned, hogy jobbra fordulnak majd a dolgok. 

Ekkor kell az Istentől kapott hitedből merítened (ld. Róma 12:3), és úgy döntened, hogy bízol benne.

Egy zaklatott lelkű hívő ezt kérdezte egyszer a lelkipásztorától:

 „Szerinted is darabokra van törve a világ?” „Igen, akárcsak egy kihajtani készülő mag!” – felelte a lelkész. „Darabokra törés” nélkül sosem adhatna életet a makk egy tölgyfának. 

 Fogadd hát el Isten akaratát a próbatétel idején, mivel az „jó, ...neki tetsző és tökéletes” (Róma 12:2), és akkor meg fogod látni, „hogy jó az Úr” és, „boldog az az ember, aki őbenne bízik.”

Használati útmutató az élethez❤️

„❤️[Az Úr] útmutatása érthető, megvilágítja a szemet.” (Zsoltárok 19:8 SZIT)

Egy kis, vidéki gyülekezet bejárata fölött ez a felirat állt: „Jézus mondta: ...” És itt véget is ért a mondat. Nyilvánvalóan félbemaradt a feliratozás, így az arra elhaladó autósok közül ki-ki maga fejezhette be gondolatban. 

Egyesek bizonyára nem sok ügyet vetettek rá, ám a bibliaismerők talán elkezdtek kutakodni az emlékeikben a helyes válasz után. 

Joggal gondolhatjuk, hogy kár volt a gyülekezetnek kihagyni ezt a lehetőséget, hiszen sorsfordító üzenetet hirdethettek volna az embereknek. 

Jézus ezt mondta: „Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet” (János 6:63). 

Az emberi szavakból tanulhatunk, Isten szavaiból viszont életet nyerhetünk. Dávid tudta, milyen fantasztikus előnyök származnak Isten igéjéből. 

A Zsoltárok 19:7–11-ben elmondja, hogy Isten igéje:

1. „Felüdíti a lelket.” Isten igéje kiapadhatatlan forrás, miközben mi idővel elfáradunk, helyreállításra és megelevenítésre szorulunk
2. „Bölccsé teszi az együgyűt.” Isten igéje bölcs meglátásokkal szolgál a fontos, mindennapi döntésekhez. Nincs szükség magas IQ-ra; a Biblia az átlagemberek számára íródott. „Minden tanítómnál okosabb lettem, mert intelmeiden elmélkedem. Értelmesebb vagyok a véneknél, mert megfogadtam utasításaidat” – mondta Dávid (Zsoltárok 119:99–100).
3. „Megörvendeztetik a szívet” (19:9). A boldogság attól függ, hogy jelen vannak-e megfelelő emberek és körülmények az életedben, az „öröm” azonban más: belső munka, amely abból ered, ha a Szentírás alapelvei szerint élsz.
4. „Megvilágítja a szemet” (19:9 SZIT). Ha problémád van a magánéletben, a családodban vagy a munkahelyeden, Isten igéjéből „világos látást” nyerhetsz. A Biblia a használati útmutatód az élethez!

„Akkor most melyik az igazi Jézus?”❤️

„❤️Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”  (János 13:35)

Láttad már azt a plakátot, amelyiken három férfi közül mindegyik Jézus más-más verzióját jeleníti meg?
Az első úgy néz ki, mint egy barbár hegylakó, a második napbarnított, izmos alak, míg a harmadik szelíd, alázatos megjelenésű. „Akkor most melyik az igazi Jézus?” – olvassuk a kép alatt.
A János 13-ban megmutatja magát az igazi Jézus.
Elmondja, miről szól az élete, és hogy miről kellene szólnia a mi életünknek is: a szeretetről! 

Jézus tudta, hogy kevés ideje van hátra.
Közeledett az elárulása, a megfeszítése, és fel kellett készítenie a tanítványait arra, hogy nélküle is folytatni tudják.
Úgy érezhette magát, mint amikor egy lelkésznek el kell döntenie, hogy miről szóljon az utolsó igehirdetése.
Vagy amikor azt kérdezik egy tanártól, hogy mi a legnagyobb igazság, amit át szeretne adni.
Vagy amikor szülőket arról faggatnak, hogy ha csak egy dolgot mondanának a gyermekeiknek, mi lenne az.
Jézus a következőket tartotta a legfontosabbnak: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (34–35. v.).
Hasonlóan egy végrendelethez, Jézus utolsó üzenete sem a tartalma miatt volt csupán fontos, hanem a hangvétele és időzítése miatt is.
Summázta az életét, és azt is, hogy nekünk mi a feladatunk Isten és mások felé: szeretni őket! 

Nos, mivel a szeretet nem az, amit mondasz, hanem amit teszel, ma menj el, és találj rá módot, hogy kifejezd Isten szeretetét azok iránt, akikkel találkoz.

Isten el tudja törölni a múltad (3)❤️

„❤️Elvégeztetett!” (János 19:30) (János 19:30)

Krisztus egyik utolsó kijelentése az volt a kereszten, hogy „Elvégeztetett!”
E szó görög megfelelője, a tetelesztai, azt jelenti, hogy „teljességgel ki van fizetve”.
Ezt írták a kereskedők a már rendezett számlákra.
Ezt pecsételték rá arra a dokumentumra, amely azt igazolta, hogy valaki megváltotta a börtönbüntetését. Jézus a valaha elkövetett összes bűnöd árát maradéktalanul megfizette!

„Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak.” (Róma 8:1)

Ha Isten abban a pillanatban elfelejti a bűnödet, amint megvallottad, nem kellene vajon neked is így tenned?
Meddig gondolkozol még egy számlán, miután kifizetted?
Abban a pillanatban elfelejted. Krisztus teljességgel rendezte a számládat, így arra sem kell emlékezned többé!

Pál, aki egyszer azt mondta, hogy ő az első a bűnösök közül (ld. 1Timóteus 1:15), így írt:
„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának [...] jutalmáért” (Filippi 3:14).

Ha nem hisszük el, hogy Isten igazán megbocsátott nekünk, vagy ha mi nem vagyunk hajlandóak megbocsátani magunknak, kizárjuk az életünkből erejét.
Miért teszünk ilyet? Néha a neveltetésünkből eredően.
A szüleink is azt mondták, hogy megbocsátottak, de aztán folyton felemlegették, amit tettünk.
A jó hír az, hogy mennyei Atyád nem olyan, mint a földi szüleid.
Amikor megbocsátja a bűnöd, kiradírozza, eltörli a múltad, nem emlékszik rá, és nem hozza fel többé.

Fogadd hát el ma megbocsátását, és ha szükséges, bocsáss meg magadnak is, majd lépj tovább!

Isten el tudja törölni a múltad (2)❤️

„❤️Megbocsátom bűneiket, és vétkeikről többé nem emlékezem meg.” (Jeremiás 31:34 ÚRK)

Láttál már gyerekeket mágneses rajztáblával játszani?
Ha elrontják a rajzot, egy mozdulattal le tudják törölni, és kezdhetik elölről az egészet. Így kezeli Isten a hibákat, amelyeket elkövettél; tisztára törli a táblád. „Vétkeikről többé nem emlékezem meg” (34. v.).
Alighanem ez az egyik legcsodálatosabb kijelentés a Bibliában, vagyis hogy Isten elfelejt dolgokat.
Amikor beismerjük a bűneinket, és bocsánatot kérünk Istentől, ő eltörli a múltunkat.
Úgy dönt, hogy elfelejti a hibáinkat, tévedéseinket és kudarcainkat.
„Milyen bűnről beszélsz?” – kérdezné tőlünk, ha ma meghalnánk, elé állnánk, és egy tegnap elkövetett bűnünkről kérdeznénk.
Ha tagadod a bűnödet, megtagadod Istentől a megbocsátás örömét. 

Ha kifogást keresel rá, Isten fájdalmas következményeket enged majd meg, csak hogy végre el akard hagyni.
Ám, ha megvallod, „hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1János 1:9).
A tékozló fiú összetörte az apja szívét, elherdálta az örökségét, és egy disznóólban végezte, de története a nagy visszatérésről szól! Így kezdődött nála a fordulat: „Ekkor magába szállt, és ezt mondta: [...] Elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem” (Lukács 15:17–18). 

Isten éppúgy tesz veled ma, ahogyan a tékozló fiúval tett az apja mindezek után.

Isten el tudja törölni a múltad (1)❤️

„❤️Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet.” (Kolossé 2:14)

Jézus „eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet [...], odaszegezve a keresztfára.” 

Az „eltörölni” szó jelentése: eltávolítani, semlegesíteni vagy ellensúlyozni valamit. 

Előfordult veled valaha, hogy amikor már majdnem végeztél valamivel, a legszívesebben elölről kezdted volna? Például kifestetted az előszobát, majd ahogy hátraléptél, és megnézted a színkártyán a kiválasztott színt, láttad, hogy a falon másként mutat. A legszívesebben újrakezdted volna.

Sokan megfogalmazták már: „Annyi hibát elkövettem! Bárcsak kitörölhetném őket és elölről kezdhetném!” Kudarcok, problémák, rossz döntések – mind szenvedtünk már miattuk. 

Egyesek azonban nem tudják elengedni a múltat, így az korlátozza jelenlegi lehetőségeiket. 

Folyton bánkódnak és panaszkodnak: „Bárcsak nem tettem volna meg ezt és ezt!” 

vagy „Bárcsak változtattam volna!” Újra meg újra kétségbe vonják önmagukat, és fájdalmas emlékek kínozzák őket. „Elszúrtam, és ezért egész életemben fizetni fogok!”

Választhatod az állandó bűntudatot, de nem muszáj! Ha Krisztusba veted a bizalmad, ő abban a pillanatban eltörli az „adósleveled”! Így valójában nem is lesz többé múltad, hanem csak jövőd! 

Egyszer s mindenkorra leteheted a bűntudat, a régi sérelmek és az elkövetett hibák nehéz terhét. 

Jézus ezt mindet „eltávolította... az útból, odaszegezve a keresztfára”. 

„Eltörlöm [...] álnokságodat és vétkeidre többé nem emlékezem” – ígéri Isten (Ézsaiás 43:25). 

Te se emlékezz rájuk többé!

Ne versengj és ne hasonlítgass!❤️

,,❤️A Lélek [...] úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.” (1Korinthus 12:11)

A Biblia szerint az egyház nem demokratikus intézmény. 

Persze mindenki egyenlő bánásmódot – kedvességet, szeretetet és tiszteletet – érdemel, de Istentől kapott feladataink és ajándékaink is különbözőek. 

„Mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja” (11. v.), vagyis a maga tetszése szerint.

A szülők szeretnék, ha gyermekeik mind sikeresek lennének az életben, de fel kell ismerniük, hogy nem csupán az egyéni adottságaik különböznek, hanem a nekik szánt célok is. 

Ezért hiba versengeni vagy összehasonlítgatni magad valaki mással. 

A Biblia ezt mondja: „Isten pedig velük együtt tett bizonyságot [...] ajándékaival [...] akarata szerint” (Zsidók 2:4). Ne vond kétségbe Istent; tudja, mit csinál, és soha nem hibázik.

Jézusnak volt egy belső köre a tizenkét tanítvány csoportján belül: 

Pétert, Jakabot és Jánost felvitte a Megdicsőülés hegyére, miközben a többieket dolgozni küldte a városba.

 Nem érezte kötelességének, hogy mindnyájukat magával vigye a hegyre, csak hogy senki meg ne sértődjék. 

Azt jelentené ez, hogy egyeseket jobban szeret másoknál az Úr? Nem! 

Pétert, Jakabot és Jánost a Jézustól kapott feladatukra készítette fel az, amit aznap a hegytetőn átéltek.

Van itt egy tanulság: túl kell lépned mások véleményén. Isten különleges célra teremtett téged; olyan munkát akar rád bízni, amelyet senki sem tud olyan jól elvégezni, mint te. 

Amikor tudod, hogy valami a te dolgod, tedd meg, és bízz Istenben, hogy bizonyságot tesz majd rólad mások előtt.

Állj meg a hitben!❤️

,,❤️Minden lehetséges annak, aki hisz.” (Márk 9:23)

Egyik nap egy kétségbeesett apa ment Jézushoz, és ezt mondta: 

„Könyörülj a fiamon, mert [...] gyakran esik a tűzbe meg a vízbe is. 

Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani” (Máté 17:15–16).

 Figyeld meg: egy szóval sem mondta, hogy talán tőle örökölte a fiú a bajt, vagy esetleg másként kellett volna nevelnie. 

Nem, hanem a tanítványokra hárította a felelősséget, akik még nem is voltak felkészítve.

Amikor bajba kerülünk, előszeretettel okoljuk miatta a lelkészt, a gyülekezetet, a házastársunkat, a főnökünket vagy a családunkat, a külsőnket vagy a társadalmi helyzetünket. 

Nem tudjuk vagy nem akarjuk belátni, hogy mi magunk játszottunk a tűzzel, vagy ugrottunk fejest a mély vízbe úszástudás nélkül. Miután Jézus meggyógyította a fiút, a tanítványok értetlenkedni kezdtek: „Nekünk miért nem sikerült?” (ld. Máté 17:19). 

Mintha csak ezt kérdezték volna: „Miért nincs jó házasságom?” „Hogy adósodhattam el?”

 „Miért nem a tervek szerint alakul az életem?” 

Jézus így felelt nekik: „Kishitűségetek miatt” (Máté 17:20).

Néha bizony arra a fajta hitre van szükséged, amely miatt kissé furcsának tűnhetsz, amelyik nem szorul mások helyeslésére, és amely senkinek sem akar megfelelni. 

Ez a hit mondatta Noéval a következőket: „Igaz, hogy még soha nem esett, és hogy senki sem hisz ebből a nemzedékből, de én akkor is meg fogom tenni, amit Isten mond.” 

Végül aztán ő került ki győztesen!

„Álljatok ki tehát” – mondja Pál (Efezus 6:13 BD-fordítás). Hogy mire kell kiállnod? 

Arra, amit Isten mondott neked igéjében, mivel végsősoron ez fog működni, semmi más.

Ne légy sárdobáló!❤️

„❤️Körülvették és lőtték a parittyások.” (2Királyok 3:25)

Az ószövetségi időkben a „sárdobálók” parittyával a kezükben kőzáport zúdítottak ellenségeikre, valamint sarat és követ hajigáltak a kútjaikba, hogy eltömítsék azokat.

Ma azokat nevezzük sárdobálóknak, akik rosszindulatú támadásokat intéznek mások ellen. 

Van rá esély, hogy te is találkoztál már ilyenekkel, és talán még szenvedtél is miattuk. 

Hogy mihez kezdj a sárdobálókkal? Kerüld őket, mert veszélyesek! 

Nem birkózhatsz anélkül egy disznóval a sárban, hogy össze ne piszkítanád magad. 

Ráadásul a disznó nemcsak, hogy győzni fog, de még élvezni is fogja a harcot!

Ha pedig te magad lettél sárdobáló, íme egy igevers, amelyet érdemes elolvasnod, és megszívlelned:

 „Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul, [...] 

akkor fölragyog a sötétben világosságod” – vagyis a megfelelő embereknek fogod felkelteni a figyelmét és befolyással leszel rájuk. 

Akkor „az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti” 

– azaz a legvalószerűtlenebb helyzetekben is sikeressé tesz, és hosszú, egészséges élettel ajándékoz meg (ld. Ézsaiás 58:9–11).

Micsoda juttatási csomag! Ezért aztán érdemes dolgozni! Vigyázz hát, hogy mit gondolsz, 

mert azt fogod kimondani! Ügyelj a szavaidra, mert cselekedetté válnak! 

Vigyázz a cselekedeteidre, mert azokból alakul ki a jellemed.és vigyázz a jellemedre is, mert attól függ, hogy mennyire lesz Istentől áldott az életed. 

Ez tehát ma számodra Isten üzenete: ne légy sárdobáló!

Szeretteid az Úrral vannak❤️

„❤️Elköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz.” (2Korinthus 5:8)

Bármennyire igyekszünk is kerülni a témát, és bármennyire nem akaródzik is beszélnünk róla, egyszer mindannyiunknak el kell engednünk szeretteink kezét, és át kell helyeznünk annak a kezébe, 

Aki a legjobban szeret bennünket.
De mi történik az emberrel, amikor meghal? Mi történik a halál és Krisztus visszajövetele között?

Pál válasza a következő: „Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük” (1Thesszalonika 4:13).
A Szentírás meglepően szűkszavú azzal kapcsolatban, hogy mi történik az emberrel a halál és a test feltámadása között.
(Annyit mond csupán, amennyivel felkelti, de ki nem elégíti a kíváncsiságunkat.)
Pál így ír: „Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.
Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom.
Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél” (Filippi 1:21–23).

Anthony Hoekema neves bibliakutató ezt mondja: „Pál arról beszél itt, hogy abban a pillanatban, amint elköltözik, azaz meghal, mindjárt Krisztussal lesz.”

A menny végső soron a legkiválóbb gyógyír!
Itt fájdalmaik voltak a szeretteidnek, ott viszont nem fáj semmijük.
Itt küzdelmeik voltak, ott viszont nincsenek többé.
Te talán nem érted, hogy miért szólította őket haza Isten, de ők már igen. Ők ott, ebben a pillanatban, békességben vannak Isten jelenlétében.

Amikor Isten látomást ad (2)❤️

„❤️Nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt.” (ApCsel 26:19)

Mi történik, amikor Isten látomást ad neked?

1. A látomás felráz. Néha képtelen vagy elhallgattatni magadban Isten hangját. Máskor – akárcsak Jónást – egészen mélyre kell, engedjen, csak hogy végre figyelj rá. Akárhogy is: nem mennek jól a dolgaid, amíg igent nem mondasz Neki.
2. A látomás megvilágosít. Talán nem tetszik, amit Isten mond – Anániásnak sem volt ínyére, hogy a tarzuszi Saulért imádkozzék, de Isten ezt mondta neki: „Menj el, mert választott eszközöm ő. [...] Én pedig meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért” (ApCsel 9:15–16). Figyeld meg, hogy „szenvedésről” van szó! Az ördög nem fog gratulálni ahhoz, hogy Isten akarata mellett döntöttél, úgyhogy készülj fel a támadására!
3. A látomás inspirál. Olyan dolgokat fogsz véghezvinni, amelyekről nem is álmodtál. Nézd csak meg Gedeont: egy présházban bujkált, amikor Isten rátalált (ld. Bírák 6:11). Nem valami ígéretes kezdet. Amikor „erős vitéznek” nevezte az angyal (12. v.), ő így felelt: „atyám házában [...] én vagyok a legfiatalabb” (15. v.). Amikor pedig azt mondta neki, hogy vele van az Úr, Gedeon a következőképpen válaszolt: „Ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez?” (12–13. v.) Még akkor is bizonytalankodott, amikor végül elvállalta a feladatot: „Hogyan szabadítsam meg Izráelt? Hiszen az én nemzetségem a leggyengébb” – kérdezte (15. v.), miközben ellenségeinek azon nyomban rémálmai támadtak miatta (ld. 7:13–15).

A győzelem titka annak tudatában rejlik, hogy Isten munkálkodik (ld. Filippi 2:13).